Mennyi kókuszolajat kell elfogyasztanunk, ha be akarjuk vinni E-vitaminból a szükséges napi bevitel (RDA) 1%-át?

Bizonyos reklámokból már tudhatjuk, hogy a kókuszolaj mindenre gyógyír, vitaminok és ásványi anyagok igazi tárháza.

De vajon mennyit kell fogyasztanunk belőle, hogy elérjük a példánkban szereplő egy, azaz 1% RDA-t?

Egy egész csészével! Kicsivel több mind 2 dl-t kellene felhörpinteni kókuszolajból minden nap, hogy bevigyük E-vitaminból a napi szükséglet (RDA) 1%-át.

Szinte „megszámlálhatatlan” azoknak a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a száma, amelyek NEM találhatóak meg a kókuszolajban.

Van benne némi E-vitamin és K-vitamin, meg egy morzsányi vas (azzal a jelentéktelen vassal amúgy le is tudtuk a benne lévő összes ásványi anyagot). Kimondottan ezek miatt kókuszolajt fogyasztani elég képtelen gondolat lenne.

A pálmaolaj már kicsit jobban teljesít ugyan, de egyik sem közelíti meg a (tudom, nem olyan trendi, de) szerény hazánkban is „kitermelhető” napraforgóolajat.

A mostanában divatilag háttérbe szorult napraforgóolaj 1 evőkanállal ugyanis fedezi a napi E-vitamin 30%-át! (Még csak nem is a hidegen sajtolt!)

Aki igyekszik távol tartani magát a telített zsíroktól, annak nem árt tudni, hogy azonos mennyiségű kókusz-, pálma-, és napraforgóolaj közül lényegesen a napraforgóolaj tartalmazza a legkevesebb telített zsírt. 

A napraforgóolaj, bár csendesen meghúzódik a reflektorfény elől, legalább tartalmaz valamennyit a híres omega-3 zsírsavakból is, nem úgy, mint egzotikus trópusi társa, a kókuszolaj.

Azért azt ne felejtsük, hogy hő hatására mindegyik olajban lebomlanak ezek a vitaminok, így ha vitaminok miatt akarunk olajakat fogyasztani, azt lehetőleg hidegen tegyük (salátaöntet, szószok stb.).

Vajon hány kalóriával sokkolnánk a szervezetünket, ha elfogyasztanánk egyszerre 1 kg koleszterint?

Nos igen…..

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

1 kg koleszterin energiatartalma = 0

Semennyi. Nulla. Zéró. A koleszterin ugyanis, számos „gonosz”  tulajdonsága ellenére legalább energiát nem szolgáltat a szervezetünknek. Köszönjük!

Konkrétan le sem tudjuk bontani szegény szteránvázát. Sőt, a szervezetből való eltávolítása az epeelválasztáson keresztül egy energiaigényes folyamat. Akkor most a koleszterin negatív kalóriás? Biztosan van, aki eladná ilyen szlogennel. :)

Az egészséges szervezet egyébként valamennyire tudja szabályozni, hogy az elfogyasztott koleszterin hányad részét szeretné felszívni. A többi ugyebár távozik azon a bizonyos módon…

A koleszterin önmagában még nem méreg! Számos POZITÍV tulajdonsága van. (Most a koleszterin molekuláról beszélünk, nem a HDL és LDL „jó és rossz” koleszterinről… amik amúgy sem koleszterinek, zsír és egyben koleszterin szállító egységek.)

Koleszterin alkotja az állati sejtmembránok közel 30%-át. Koleszterinből állítunk elő D-vitamint, szteroid hormonokat (ideértve a szexhormonokat is), sőt a híres koenzim-Q10 is koleszterinből szintetizálódik.  Sőt! Ahhoz hogy meg tudjuk emészteni a pörköltet vagy az oldalast, nem árt egy kis epe, ami megint csak nem létezhetne koleszterin nélkül. Ennek fényében a koleszterin kifejezetten szükséges ahhoz, hogy hatékonyan emésszük a zsíros ételeket, és így hatékonyabban férjünk hozzá a zsíroldékony vitaminokhoz (A-,D-,E- és K-vitamin) a táplálékunkból.

Egy bizonyos Smith nevű lelkes kutató még egyedül is képes volt elmélkedni és írni egy tanulmányt koleszterinről, mint potenciális antioxidánsról (részletekért kattints ide ).

Ha olyan veszélyes lenne önmagában a koleszterin, mint amilyennek sokszor szeretik beállítani, minden bizonnyal kialakult volna bennünk a koleszterin lebontásának képessége, és inkább elégetnénk energiává. De nem így történt. Ennek ellenére képesek vagyunk előállítani.

Nagy szerencsénk, hogy tudunk magunknak koleszterint szintetizálni, ugyanis ha nem tudnánk se megenni valahogy, se előállítani, biztosan meghalnánk. Koleszterin nélkül feltehetően szétpukkannának a sejtjeink, deformálódnának a csontjaink, ráncosak lennénk, és nem lenne kedvünk nagyon hancúrozni sem, egyenesen a kihalás fenyegetné az emberi fajt.

Természetesen a koleszterinfogyasztást is túlzásba lehet vinni, mint minden mást. Jelenleg nincs biztos álláspont abban, hogy az érelmeszesedést, valamint a szív- és érrendszeri problémákat mennyire okozza a koleszterinfogyasztás, és mennyire inkább a túlzott szénhidrátfogyasztást. Épp ezért semmiképp se közösítsük ki a koleszterint az ételeink közül végérvényesen!

Facebook

A Coca-Cola vagy a fehér kenyér glikémiás indexe az alacsonyabb?

A glikémiás index (GI) manapság egy elég népszerű tulajdonsága az ételeinknek. Minél alacsonyabb az értéke, annál jobb. Gondolják sokan...

Fogyókúrázók, cukorbetegek és különböző diétákat követő emberek számára nagyon fontos információt rejt. Lényegében ezzel különböztetjük meg, hogy az adott étel a tiszta szőlőcukorhoz képest mennyire nyomja fel a vércukorszintet (és ennek megfelelően mennyi inzulint kell kifacsarnia magából szegény hasnyálmirigyünknek egy-egy étkezés után, hogy azt a sok cukrot eltávolítsa a vérünkből). Egy egészséges ember sem hagyhatja figyelmen kívül a glikémiás indexet. A magas glikémiás indexű ételek túlzott fogyasztása egy idő után „kiboríthatja” a szervezetünket, ami nem tud lépést tartani a hirtelen megjelenő és nagy mennyiségű cukorral.

Ezen felbuzdulva a média előszeretettel állít be élelmiszereket "egészségesnek", hiszen alacsonyabb a glikémiás indexük, mint más termékeké.

De vajon lehet-e becsapós ha egy ételt egészségesnek hirdetnek, azért mert kisebb a glikémiás indexe?

Hoppá! A Coca-Cola glikémiás indexe alacsonyabb, mint a fehér kenyéré. Persze azt egyáltalán nem javasolná senki, hogy egy szelet kenyér helyett egy pohár Coca-Colával próbálj jóllakni...

Facebook