Adalékanyagok: E-290 és E-948

Ez az Őszintén az E-számokról című rovat I. része.

Az élelmiszeripar által csomagológáznak használt anyagot literszámra fogyasztjuk. Ennek hatására már egy savanyúságot szabályozó anyagot is literszámra lehet mérni belőlünk.

Tudd meg mivel etetnek!

Az E-948 nevű adalékanyagot előszeretettel használják csomagológáznak az élelmiszeriparban. Ebből ráadásul egy átlag felnőtt körülbelül napi 550 litert fogyaszt el.

Az E-290 nevű savanyúságot szabályozó anyag (miket bele nem tesznek néha élelmiszerekbe…) pedig a tüdőnkből választódik ki minden nap. Vízben elegyítve pedig leviszi a víz pH-ját akár egészen 3-ra , ami ráadásul már majdnem annyi, mint a kóláé… :)

Az E-948 természetesen az oxigént, az E-290 pedig a szén-dioxidot takarja.

A tanulság csak annyi, hogy E-szám, nevesítve adalékanyag nem egyenlő halál, rák, világvége. Persze valóban nem minden adalékanyag ilyen barátságos. Viszont ahelyett, hogy az adalékanyag szó hallatán indokolatlanul megrémülnénk egy terméktől, legalább a Wikipédián nézzünk utána az adalékanyagok között, hogy mi lehet az valójában.

Mennyi kókuszolajat kell elfogyasztanunk, ha be akarjuk vinni E-vitaminból a szükséges napi bevitel (RDA) 1%-át?

Bizonyos reklámokból már tudhatjuk, hogy a kókuszolaj mindenre gyógyír, vitaminok és ásványi anyagok igazi tárháza.

De vajon mennyit kell fogyasztanunk belőle, hogy elérjük a példánkban szereplő egy, azaz 1% RDA-t?

Egy egész csészével! Kicsivel több mind 2 dl-t kellene felhörpinteni kókuszolajból minden nap, hogy bevigyük E-vitaminból a napi szükséglet (RDA) 1%-át.

Szinte „megszámlálhatatlan” azoknak a vitaminoknak és ásványi anyagoknak a száma, amelyek NEM találhatóak meg a kókuszolajban.

Van benne némi E-vitamin és K-vitamin, meg egy morzsányi vas (azzal a jelentéktelen vassal amúgy le is tudtuk a benne lévő összes ásványi anyagot). Kimondottan ezek miatt kókuszolajt fogyasztani elég képtelen gondolat lenne.

A pálmaolaj már kicsit jobban teljesít ugyan, de egyik sem közelíti meg a (tudom, nem olyan trendi, de) szerény hazánkban is „kitermelhető” napraforgóolajat.

A mostanában divatilag háttérbe szorult napraforgóolaj 1 evőkanállal ugyanis fedezi a napi E-vitamin 30%-át! (Még csak nem is a hidegen sajtolt!)

Aki igyekszik távol tartani magát a telített zsíroktól, annak nem árt tudni, hogy azonos mennyiségű kókusz-, pálma-, és napraforgóolaj közül lényegesen a napraforgóolaj tartalmazza a legkevesebb telített zsírt. 

A napraforgóolaj, bár csendesen meghúzódik a reflektorfény elől, legalább tartalmaz valamennyit a híres omega-3 zsírsavakból is, nem úgy, mint egzotikus trópusi társa, a kókuszolaj.

Azért azt ne felejtsük, hogy hő hatására mindegyik olajban lebomlanak ezek a vitaminok, így ha vitaminok miatt akarunk olajakat fogyasztani, azt lehetőleg hidegen tegyük (salátaöntet, szószok stb.).

Vajon hány kalóriával sokkolnánk a szervezetünket, ha elfogyasztanánk egyszerre 1 kg koleszterint?

Nos igen…..

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

1 kg koleszterin energiatartalma = 0

Semennyi. Nulla. Zéró. A koleszterin ugyanis, számos „gonosz”  tulajdonsága ellenére legalább energiát nem szolgáltat a szervezetünknek. Köszönjük!

Konkrétan le sem tudjuk bontani szegény szteránvázát. Sőt, a szervezetből való eltávolítása az epeelválasztáson keresztül egy energiaigényes folyamat. Akkor most a koleszterin negatív kalóriás? Biztosan van, aki eladná ilyen szlogennel. :)

Az egészséges szervezet egyébként valamennyire tudja szabályozni, hogy az elfogyasztott koleszterin hányad részét szeretné felszívni. A többi ugyebár távozik azon a bizonyos módon…

A koleszterin önmagában még nem méreg! Számos POZITÍV tulajdonsága van. (Most a koleszterin molekuláról beszélünk, nem a HDL és LDL „jó és rossz” koleszterinről… amik amúgy sem koleszterinek, zsír és egyben koleszterin szállító egységek.)

Koleszterin alkotja az állati sejtmembránok közel 30%-át. Koleszterinből állítunk elő D-vitamint, szteroid hormonokat (ideértve a szexhormonokat is), sőt a híres koenzim-Q10 is koleszterinből szintetizálódik.  Sőt! Ahhoz hogy meg tudjuk emészteni a pörköltet vagy az oldalast, nem árt egy kis epe, ami megint csak nem létezhetne koleszterin nélkül. Ennek fényében a koleszterin kifejezetten szükséges ahhoz, hogy hatékonyan emésszük a zsíros ételeket, és így hatékonyabban férjünk hozzá a zsíroldékony vitaminokhoz (A-,D-,E- és K-vitamin) a táplálékunkból.

Egy bizonyos Smith nevű lelkes kutató még egyedül is képes volt elmélkedni és írni egy tanulmányt koleszterinről, mint potenciális antioxidánsról (részletekért kattints ide ).

Ha olyan veszélyes lenne önmagában a koleszterin, mint amilyennek sokszor szeretik beállítani, minden bizonnyal kialakult volna bennünk a koleszterin lebontásának képessége, és inkább elégetnénk energiává. De nem így történt. Ennek ellenére képesek vagyunk előállítani.

Nagy szerencsénk, hogy tudunk magunknak koleszterint szintetizálni, ugyanis ha nem tudnánk se megenni valahogy, se előállítani, biztosan meghalnánk. Koleszterin nélkül feltehetően szétpukkannának a sejtjeink, deformálódnának a csontjaink, ráncosak lennénk, és nem lenne kedvünk nagyon hancúrozni sem, egyenesen a kihalás fenyegetné az emberi fajt.

Természetesen a koleszterinfogyasztást is túlzásba lehet vinni, mint minden mást. Jelenleg nincs biztos álláspont abban, hogy az érelmeszesedést, valamint a szív- és érrendszeri problémákat mennyire okozza a koleszterinfogyasztás, és mennyire inkább a túlzott szénhidrátfogyasztást. Épp ezért semmiképp se közösítsük ki a koleszterint az ételeink közül végérvényesen!

Facebook

A Coca-Cola vagy a fehér kenyér glikémiás indexe az alacsonyabb?

A glikémiás index (GI) manapság egy elég népszerű tulajdonsága az ételeinknek. Minél alacsonyabb az értéke, annál jobb. Gondolják sokan...

Fogyókúrázók, cukorbetegek és különböző diétákat követő emberek számára nagyon fontos információt rejt. Lényegében ezzel különböztetjük meg, hogy az adott étel a tiszta szőlőcukorhoz képest mennyire nyomja fel a vércukorszintet (és ennek megfelelően mennyi inzulint kell kifacsarnia magából szegény hasnyálmirigyünknek egy-egy étkezés után, hogy azt a sok cukrot eltávolítsa a vérünkből). Egy egészséges ember sem hagyhatja figyelmen kívül a glikémiás indexet. A magas glikémiás indexű ételek túlzott fogyasztása egy idő után „kiboríthatja” a szervezetünket, ami nem tud lépést tartani a hirtelen megjelenő és nagy mennyiségű cukorral.

Ezen felbuzdulva a média előszeretettel állít be élelmiszereket "egészségesnek", hiszen alacsonyabb a glikémiás indexük, mint más termékeké.

De vajon lehet-e becsapós ha egy ételt egészségesnek hirdetnek, azért mert kisebb a glikémiás indexe?

Hoppá! A Coca-Cola glikémiás indexe alacsonyabb, mint a fehér kenyéré. Persze azt egyáltalán nem javasolná senki, hogy egy szelet kenyér helyett egy pohár Coca-Colával próbálj jóllakni...

Facebook

A spenótban is megtalálható vegyület keletkezhet nukleáris hulladéktárolókban

Kutatók kísérleti körülmények között megfigyelték, hogy a nukleáris hulladéktárolók falában lévő bitumenből milyen anyagok szabadulhatnak fel gamma-sugárzás hatására. Az is lehet, hogy ők maguk szintén meglepődtek, amikor a spenótban is fellelhető oxálsavat megtalálták a keletkező anyagok között. Persze nem kell egyből rosszra gondolni...

Mit lehet tudni az oxálsavról?

Rengeteg mindent. Most koncentráljuk arra, ami a táplálkozást illeti.

Számos kultúrnövényünk finom ízéhez járul hozzá, úgymint a sóska, brokkoli, káposzta, petrezselyem, vagy a már említett spenót.

Lehetőleg ne együnk meg belőle önmagában egyszerre, tisztán(!) 15-30 grammnál többet, ez ugyanis már halálos mennyiségnek számít (oxálsavból, nem spenótból :) ). Az aggódóknak csak arra kell figyelniük, hogy semmiképp se egyenek meg egy ültő helyükben 1,5kg nyers spenótot vagy 1 kg petrezselymet. :)

smile hangulatjelsmile hangulatjel

Ha a szervezetünkben felszaporodik az oxálsav mennyisége, az elősegítheti a vesekövek kialakulását, valamint az ízületekben is szeret felhalmozódni a felesleg. Ez azonban normál, vegyes táplálkozás mellett nem valószínű, hogy problémát okozna. Ráadásul főzés közben, hőhatásra mégiscsak bomlik belőle.

Az oxálsav az emésztőrendszerben előszeretettel megköti a kalciumot, így annak egy része nem tud felszívódni. Ami egyrészt szomorú, mert pont az oxálsavat tartalmazó növények sok kalciumot is tartalmaznak, de nézzük a dolog jó oldalát: így legalább az oxálsav egy része szintén nem szívódik fel... :) 

smile hangulatjel

Azért lássuk be, nehezen találnánk olyan táplálék-összetevőt, amivel kapcsolatban ne lehetne ugyanígy megijeszteni az embereket, mint szegény oxálsavval...

Összességében: nehogy felhagyjunk az oxálsav tartalmú zöldségfélék fogyasztásával (hacsak az orvos nem rendeli úgy), csak itt is tudjuk a mértéket!

Facebook